2011. július 9., szombat

A titánok útján..

Elindulunk a legvégső útra.
Hogy ki terhét onnan győztesen vissza,
Azt bisztosan még a jó Isten se tudja.
Ha így kell hát végeznem, senki se bánnya.

A harcmező üres, csak lépésre vár.
Hogy ki kezdi el a véres csatát,
Ki szúrja meg a másikat: ez a talány.
Egymásra hagynánk a harc legjavát.

Ha harc, hát legyen harc Angyalom!
Ígérem neked hogy nem lesz irgalom!

Csapjunk összzé follyon a vérem,
Hogy földi szenvedésén véget érjen!

Legyen milyénk az utolsó nagy harc,
Ha kell és szeretnéd, mond hogy nem akarsz!
Legyen tiéd a bosszú dicsősége,
Had merüljön létem végső feledésbe.

Legyen e csata nagyobb mindennél,
Soha ne gondolj arra velem mit tettél!
Életnek írmagját se hagyd bennem:
Ne keljen többet itt szenvednem.

Búcsúzz tőlem Angyal! 
De ne fájó hanggal.
Búcsúzz tőlem kérlek!
Míg magamhoz nem térek.

szurk szíven most míg lehet!
Vedd el tőlem e szörnyű életét!
Ne bántson engem soha többé érzelem,
Mert nem érdemlem meg a szerelmem... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése